Archívum
Turisztikai és Vidékfejlesztési TanulmányoK
ISSN 2498-6984 (online)
ISSN 2677-0431 (nyomtatott)
2020. V. évfolyam 4. szám
2020. V. évfolyam 3. szám
2020. V. évfolyam 2. szám
2020. V. évfolyam 1. szám
2019
2019. IV. évfolyam 4. szám
2019. IV. évfolyam 3. szám
2019. IV. évfolyam 2. szám
2019. IV. évfolyam 1. szám
2019. IV. évfolyam Különszám
Korábbi számok
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok III. évfolyam 4. szám
A III. évfolyam 4. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasónk! A Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok ezzel a számmal zárja a III. évfolyamát. Folyóiratunk legjelentősebb eredménye 2018-ban az volt, hogy az MTA X....
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok III. évfolyam 3. szám
A III. évfolyam 3. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasó! Elérkeztünk a Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok III. évfolyamának III. számhoz, amely legalább olyan sokszínűre sikerült, mint az idei ősz. Jelen számunkban négy...
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok III. évfolyam 2. szám
A III. évfolyam 2. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasó! Lapunk új mérföldkőhöz érkezett! Nagy örömmel osztjuk meg azt a hírt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottsága támogatásának köszönhetően a...
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok III. évfolyam 1. szám
A III. évfolyam 1. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasó! Jelen számunkkal megkezdjük a Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok folyóirat harmadik évfolyamát. Egy teljesen önkéntes munkán alapuló szakmai csapattól ez...
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok II. évfolyam 4. szám
A II. évfolyam 4. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasó! Folyóiratunk második évfolyamának utolsó számához érkeztünk. Nagy öröm a számunkra, hogy a kizárólag önkéntes tevékenységre épülő tudományos folyóiratunk sikeresen zárja ezt az...
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok II. évfolyam 3. szám
A II. évfolyam 3. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasó! Nehéz összekötő szálat találni a mostani számunk négy cikke között. Kettőről Györffy Istvánnak, a magyar néprajzkutatás megalapítójának az 1930-as években írt, de még ma...
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok II. évfolyam 2. szám
A II. évfolyam 2. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasó! A Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok Szerkesztőbizottságának tagjai lelkes konferencia résztvevők és több ízben szervezőként is közreműködtek az elmúlt évben....
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok II. évfolyam 1. szám
Az II. évfolyam 1. szám elérhető itt: Indítjuk a 2. évfolyamot! Tisztelt Olvasó! Még nincs egy éve, hogy sok lelkes kolléga összefogásával útjára indítottuk a Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok tudományos folyóiratot....
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok I. évfolyam 3. szám
Az 1. évfolyam 3. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasó! Egy tudományos folyóirat életében az első év mindenképpen a bizonyításé. Annak igazolásáé, hogy szükség van erre az új, tudásmegosztó felületre. Nagy öröm számunkra, hogy...
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok I. évfolyam 2. szám
Az 1. évfolyam 2. szám elérhető itt: Kedves Olvasó! Meglehetősen nagy izgalommal indítottuk útjára a "Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok" első számát. Ma már látjuk, hogy kár volt izgulnunk. A turizmusban és...
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok I. évfolyam 1. szám
Az I. évfolyam 1. szám elérhető itt: Tisztelt Olvasó! Köszöntöm a „Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok” olvasójaként! 1. évfolyam 1. szám. Ez a felirat olvasható a most induló folyóiratunk borító oldalán. Gondolom egyet...
Korábbi tanulmányok
Ásványi Katalin – Miskolczi Márk – Jászberényi Melinda: AZ ÖNVEZETŐ JÁRMŰVEK FOGYASZTÓI SZOKÁSOKRA ÉS TURIZMUSRA GYAKOROLT HATÁSA
Tanulmányunkban különös hangsúlyt kapnak a technológia fejlődésével összefüggésbe hozható utazási szokások, valamint a turizmus szempontjából lehetséges innovációk (pl. kiszélesedő célcsoport, auto-tour jellegű városnézések) és kihívások (hagyományos utazási formák, szállodaipar változó jelentősége) vizsgálata, amelyek egy későbbi empirikus kutatás alapjait és kérdéseit támogatják.
Dudás Gábor – Vida György: AZ AIRBNB HASZNÁLAT MOTIVÁCIÓS TÉNYEZŐI A MAGYAR TURISTÁK KÖRÉBEN
Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy milyenek a magyarországi turisták utazási szokásai, és mely tényezők motiválják őket abban, hogy a hagyományos szállásadás helyett az Airbnb platformján hirdetett szállásokat válasszák.
Csóka László – Hegedűs Réka – Törőcsik Mária: AZ ÉLETSTÍLUSCSOPRTOK SPORTCÉLÚ UTAZÁSAI
A magyar lakosságra reprezentatív sportfogyasztási felmérés eredményei alapján bemutatjuk a különböző életstíluscsoportok sportcélú utazásokkal kapcsolatos sajátosságait. Az életstílus szegmensek lehatárolásához az ÉletstílusInspiráció-modell validált skáláját alkalmaztuk, amely az élettempó és az értékorientáció mentén tette lehetővé egyes társadalmi csoportok elkülönítését. Ezt követően az életstíluscsoportok közötti statisztikailag igazolható szignifikáns különbségeket vizsgáltuk a sportcélú utazások esetén.
Kántor Szilvia: TURIZMUS SZAKOS HALLGATÓK KULTÚRAFOGYASZTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI
Jelen kutatás célkitűzése a magyarországi felsőoktatási intézményekben turizmust tanuló hallgatók kulturális érdeklődésének megismerése, valamint a felsőoktatási intézmények által alkalmazott, kultúrafogyasztásra ösztönző eszközök bemutatása.
Pinke-Sziva Ivett – Boros Kitti: EXPERIENTIAL TRAVEL IN BUSINESS TOURISM IN BUDAPEST – CHALLENGES IN MANAGING CONFERENCES AND EVENTS
The objective of the research introduced in this paper is to analyze the motivations and re-visit intentions of conference tourists on a big sample of 102 responses, further on to find out how the experiential travel can drive the activities during and after conferences. Further on management or organizers implications are crystallized to solve the questions arisen by the results due to the time limit of the business tourists.
Csapó János – Törőcsik Mária: THE EVALUATION OF THE ROLE AND IMPORTANCE OF SAFETY AND RISKS IN THE TRAVEL ATTITUDES OF THE HUNGARIAN TOURISTS
The topic of safety appeared with a more highlighted role only recently, nevertheless it was always present in the destination choosing process. Today this issue is gaining special significance since due to the global travel opportunities tourism reached such regions where the analysis of safety became increasingly relevant, even taking it into consideration as a primary aspect.
Kovács András – Lőrincz Attila – Papp Vanda – Veres István: INFLUENCER MARKETING A TURIZMUSBAN – TRENDEK ÉS GYAKORLAT
Az influencerek marketingkommunikációs kampányokban való alkalmazása mára széleskörűen elterjedt gyakorlattá vált nemzetközi és hazai vonatkozásban egyaránt. A tanulmány fő kutatási kérdése, hogy az influencerek milyen módon és hatékonysággal alkalmazhatók turizmusmarketing kampányokban.
Dr. Formádi Katalin – Dr. Petykó Csilla – Dr. Szalók Csilla – Dr. Jusztin Márta – Holczerné Szentirmai Ágnes: MOTIVÁLT UTAZÓK, INSPIRÁCIÓ ÉS ÉLMÉNYKERESŐK – AVAGY AZ Y GENERÁCIÓ UTAZÁSI SZOKÁSAINAK ELEMZÉSE
A kutatás középpontjában az Y generáció – 1981 és az ezredforduló között születettek –utazási szokásai állnak, különös tekintettel az utazási döntésüket befolyásoló tényezőkre, szolgáltatásválasztási szempontokra, tájékozódási és foglalási szokásaikra és a használt kommunikációs csatornákra vonatkozó preferenciákra.
Sulyok Judit – Hiezl Kitti: UTAZOM ÉS MESÉLEK – AZ UTAZÓK (E)WOM SZEREPE A BALATONNÁL
A turizmuskutatók a szájreklám (word-of-mouth, WOM) mellett kiemelt hangsúlyt helyeznek ennek elektronikus verziójára (e-WOM). 2018 tavaszán végzett kérdőíves megkérdezés a balatoni utazások tapasztalatait összegzi, ezen belül vizsgálható az utazók WOM szerepe.
Szücs Krisztián – Lázár Erika – Nagy Ákos: NETNOGRÁFIA ALKALMAZÁSA A TURIZMUSKUTATÁSBAN
A technológia és az online kommunikációs eszközök folyamatos fejlődése révén a felhasználók által létrehozott hatalmas mennyiségű adat feldolgozásának igénye a kutatási megoldások alkalmazkodását tette szükségessé. A netnográfia pontos meghatározása és helyes alkalmazása azonban – úgy tűnik – nem egyszerű feladat. Az összefoglalónk kísérletet tesz ennek tisztázására és egyrészt módszertani keretbe helyezi a netnográfia értelmezését, másrészt a turizmusban történő gyakorlati alkalmazásának ismertetése révén világít rá annak sajátosságaira és lehetőségeire.
Wilhelm Kata: MARKETINGTEVÉKENYSÉG ÉS MÁRKAVIZSGÁLAT EGY TEMATIKUS TURISZTIKAI ÚTVONAL, A KLEINE HISTORISCHE STÄDTE MINTÁJÁN
A tematikus útvonalak napjainkban egyre növekvő jelentőségű turisztikai desztinációként jelennek meg a turisztikai piacon, továbbá a történelmi kisvárosok is egyre népszerűbb úti célnak tekinthetők, melyek felkeresését jellemzően kulturális motiváció váltja ki. Kutatásom célja egy már működő, osztrák turisztikai hálózat, a Kleine Historische Städte marketingtevékenységének elemzése, valamint márkavizsgálata.
Csapó János – Gonda Tibor: A HAZAI LAKOSSÁG UTAZÁSI MOTIVÁCIÓINAK ÉS SZOKÁSAINAK ELEMZÉSE AZ AKTÍV TURIZMUS ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS TEKINTETÉBEN
A turizmus egyrészt a XXI. század egyik legdinamikusabban növekvő gazdasági ágazata, másrészt pedig a lakosság széles körét érintő társadalmi jelenség, így nem véletlen, hogy a turizmus totálissá válásával párhuzamban a turizmuskutatók is igyekeznek minél átfogóbb ismereteket szerezni a rendszer valamennyi tényezője vonatkozásában. Ezek közül kiemelten fontos kutatási terület a fogyasztók szokásainak, turizmussal kapcsolatos attitűdjének a vizsgálata.
Strack Flórián: GYÓGYÍTANAK, DE MILYEN ÁRON? – FENNTARTHATÓSÁG A MAGYAR GYÓGYSZÁLLODÁKBAN
A fenntartható fejlődés fogalma egyre ismertebb és népszerűbb. A turizmusban, különösen az egészségturizmusban kiemelkedően fontos, hogy a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vételével történjen az értékteremtés. Az egészségturizmus és alapvető jelentőséggel bíró szolgáltatói, a gyógyszállodák, komplex szolgáltatásaik révén a fenntarthatóság pilléreire (gazdasági, társadalmi, természeti) nagy mértékben támaszkodva kínálnak szolgáltatásokat.
Gyurkó Ádám– Bujdosó Zoltán: TURISZTIKAI VERSENYKÉPESSÉG ÉS A POTENCIÁL KAPCSOLATA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN
Jelen tanulmány témája egy turisztikai versenyképesség vizsgálat eredményeinek ismertetése, továbbá célja statisztikai elemzési módszerekkel összevetni egy korábbi turisztikai potenciál vizsgálat eredményeivel. Az Észak-Magyarország régión végzett versenyképességi vizsgálat egy hazai szerzők által többször is alkalmazott módszertan alapján történt.
Piskóti István – Bene Zsuzsanna – Marien Anita – Nagy Katalin – Szakál Zoltán: BORÚT, BORTURIZMUS – INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, MÓDSZERTAN ÉS MENEDZSMENT-GYAKORLAT
A tanulmány egy konkrét fejlesztési és marketingstratégia készítése apropóján elemzi a nemzetközi és hazai borturisztikai trendeket (BRIDGE 2017), fejlesztési módszertant (VÁRHELYI 2012, WILLIAMS et al. 2014, KÖNYVES 2015) és jellemző típusokat (GONDA 2016).
Tőzsér Anett: A DÉLVIDÉK/VAJDASÁG TURISZTIKAI KÍNÁLATA ÉS KERESLETE
A tanulmányban bemutatom, összegzem a Délvidék turizmusát, annak kínálati és keresleti jellemzőit. A Délvidék fő turisztikai vonzerőit jelentik a városok szecessziós értékei, a történelmi várak, a népi építészet és népi hagyományok emlékei, a gyógyfürdők és a gasztronómiai örökség.
Nagy Benedek: A TURIZMUSMARKETING ONLINE FELÜLETEI SZÉKELYFÖLDÖN – ÖSSZEFÜGGÉSEK A VALÓS FORGALOMMAL
A tanulmányunk fő kérdése, hogy van-e összefüggés – települési szinten – az online jelenlét intenzitása és a turizmus forgalmi adatai között?
Guld Ádám: HÉTKÖZNAPI TÉMÁK, HÉTKÖZNAPI HÍRESSÉGEK INFLUENCER KOMMUNIKÁCIÓS TRENDEK A TURIZMUSMARKETING TERÜLETÉN 2019-BEN
Az alábbi tanulmány a turizmusmarketinghez kapcsolódó, influencer-kommunikációs trendeket tekinti át a marketing és kommunikációs szakma témával kapcsolatos diszkurzív mezőjének vizsgálatán keresztül.
Ernszt Ildikó – Tóth-Kaszás Nikoletta – Péter Erzsébet – Keller Krisztina: „AMIKOR A VÁNDORBOT SZÍNE FEHÉR, AZ UTAZÓ KEREKESSZÉKBEN ÜL” – AZ AKADÁLYMENTES TURIZMUS EGYES KÉRDÉSEIRŐL
Hazánkban a fogyatékos emberek turisztikai lehetőségei, így szokásai és igényei egyes elemeikben lényeges különbségeket mutatnak az általános lakossági mintán mért jellemzőkhöz képest. A szemléletformáláshoz, a célzott fejlesztésekhez és a gyakorlati lépések elindításához megkerülhetetlenné vált a fogyatékos emberek véleményét közvetítő, összegző kutatás végrehajtása.
Wolfgang Fischer – Elisabeth Zacherl: HINDERNISSE UND BARRIEREN DER BÄUERLICHEN DIREKTVERMARKTUNG AM BEISPIEL STEIRISCHEN GEMEINDE LEIBNITZ: FÜHRT KOORDINIERTE DIREKTVERMARKTUNG ZU VERBESSERUNGEN?
The paper in hand investigates the situation of farmers in the municipality of Leibnitz/Styria. The focus lies on direct marketing by farmers and those who are planning to go that way in future.
