Felső-Tisza-vidéki örökségtúrák tapasztalata,

a műemlék-bemutatás új formái alapján

 

Deák Attila1 – Liptákné Juhász Anikó2 – B. Pristyák Erika3

 

1Középkori Templomok Útja Egyesület, deakattila83@gmail.com

2Vásárosnamyény, Tourinform Iroda, liptakne@vasarosnameny.hu

3PhD, Nyíregyházi Egyetem, Turizmus és Földrajztudományi Intézet, pristyak.erika@nye.hu

 

DOI: 10.33538/TVT.190402.3

 

Absztrakt

Az örökségvédelem és örökségturizmus a Felső-Tisza-vidéken az elmúlt évtizedben szeren­csésen összefonódott, köszönhető ez jó szemléletű szakemberek tevékenységének. E vidék épített öröksége kiemelt helyet foglal el a hazai művészettörténetben, kultúr­történetben, korán felkeltette az örökségvédelem figyelmét is.

Az elmúlt évtizedekben a középkori eredetű, többségében református gyülekezetek használatában álló templomoknak kutatása és műemléki helyreállítása szisztematikusan haladt előre. Az elköve­tkező években is számos örökséghelyszín helyreállítása várható, melyeknek előzetes régészeti, restaurátori, a művészet­történeti, műemlékvédelmi kutatásai már lezajlottak, a turisztikai szolgáltatások jelentősége iránt is nyitott építkezések folynak. Az örökségturizmus célja a Felső-Tisza-vidéken található örökségek jelentőségének bemutatása, aktív turizmus és kirándulások formájában is, a marketing­tevékenység kiszélesítésével.

Ismertetjük a műemlékek, ipartörténeti és irodalmi emlékek bemutatásának egyes formáit. Az egyházi adatokat és a látogatók visszajelzéseit kiértékeljük.

Kulcsszavak: örökségturizmus, örökségvédelem, tematikus út, marketing

 

Abstract

The heritage protection and heritage tourism fortunately interwined in the Upper-Tisza region in the last decade, thanks to the mentality and approach of our hard working professionals. This region has a special place in hungarian art and culture history for that reason this aera soon caught the attention of heritage protection.

Medieval churches are mostly used by reformed congregations in this area and the restoration and the research of these churches systematically improved in recent decades.  There are much more restoration work to do in the next few years, but the archaeological restoration and conservation research have been done already. The aim of heritage tourism is to be able to show the importance of the heritages, industrial history left to this generation in this region, in forms of active tourism by organising weekend tours and using more effective marketing.

We are planning to present how tourism and heritage protection can cooparate, so we introduce more than 50 stations of the Medieval Temples Path. We also present the main tourist trends, particular forms of visiting or presenting monuments. We review datas of church and costumers feedbacks.

Keywords: heritage tourism, heritage protection, thematic rout, marketing

 

 

Bevezetés

A Felső-Tisza-vidék területén, – mely természetileg egységes, aprófalvas térség – napja­inkban a kulturális turizmus is fejlődik. Árpád-kori templomokban, kisebb-nagyobb méretű, de értékes román és gótikus építészeti emlékekben, kazettás mennyezetekben, reformáció előtti freskókban és népi díszítésben gazdag szép falusi templomok sora található itt, beágyazva egy viszonylag érintetlen környezet és a hagyományápolás még jelenlévő emlékei közé. Turisztikai kínálata szélesedik, a keresletet többféle célcsoport jellemzi.

A fesztivál és vízi-turizmus mellett végre a templomok felkeresése is növekszik a térségben, építészeti kutatásuk és műemléki helyreállításuknak és megfelelő marketingnek köszön­hetően. Várhatóan az elköve­tkező években is számos örökséghelyszín megújul. Az örökség­turizmus célja a Felső-Tisza-vidéken található egyházi örökség jelentőségének bemutatása, aktív turizmus és kirándulások formájában is, bele­értve az épített örökség mellett az ipartörténeti, irodalmi emlékeket és hagyományápolást. A tanulmányban az 50 helyszín tematizált örökségtúráit, a desztináció főbb turisztikai trendjeit, a műemlék-látogatás és bemu­tatás sajátos formáit ismertetjük.

A tanulmány második részében templomlátogatási adatokat és vendégelégedettség-mérés eredményeit elemezzük, és a tapasztalataink birtokában következtetéseinket ismertetjük, ugyanis meggyőződésünk, hogy a Felső-Tisza vidéken a vízi túrák mellett az örökségvédelem és a turizmus együtt­működése hozhat hosszútávon is maradandó fejlesztést.

 

1. Tematikus útvonal létrehozása

 Lényeges különbségek vannak a tematikus utak és a kulturális útvonalak között. A tematikus utakat gyakran nevezik turisztikai terméknek, ám létesítésüknek különböző okai lehetnek: néha teljesen új termékként kerülnek kialakításra, néha azonban csupán eszközként szolgálnak meglévő (gyakran újrapozícionált) látnivalók interpretálására. A kulturális útvonalak az örökség újfajta megőrzési és hasznosítási módját jelentik. Az Európa Tanács 1987-ben elindított Európai Kulturális Útvonalak programja a kulturális örökség, a sokszínűség európai integrációjának, a közös identitás szép megnyilvánulásának tekinthető. Magyarország – csakúgy, mint a többi kelet-európai, volt szocialista ország – azonban igen csekély mértékben mutatkozik meg (eddig) ezekben az útvonalakban (NAGY 2017). Szűkebb térségünkben először a gasztronómiai utak jelentek meg, a megnevezett európai programhoz képest jelentős késéssel mutatkozik rá társadalmi, szűkebb értelemben szerevezett turisztikai igény.

A tematikus utaknak a turizmus- és vidékfejlesztésben is jelentős szerepe van.  Napjainkban a kisebb jelentőségű, elszórtan fellelhető attrakciók láncra fűzése, tematikus utakká fejlesztése, és ezáltal erőteljesebb attrakciók létrehozása előtérbe került, a hagyományos tömegturisztikai desztinációk mellett növekvő esély van a vidéki térségek turisztikai kínálatba történő bekapcsolására (GONDA – RARRFAY 2015).

A tematikus utak kialakításának az egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudunk olyan terméket létrehozni, amely egyszerre biztosítja az azonosságot és változatosságot. Hogyan tudjuk az azonos tematikával felkelteni a figyelmet, segíteni az elmélyülést egy tématerületben, de mégis izgalmassá tenni az út felfedezését. A Középkori templomok útja létrehozására során ennek érdekében alakítottuk ki az örökségtúra útvonalakat. Korán felismertük ugyanis, hogy 64 templom kiajánlása a valóságban, piaci alapon elképzelhetetlen, legfeljebb az online térben. Az örökségtúra útvonalak a Középkori templomok útja különböző szakaszait mutatják be egy, két, három napos csomagok keretében, de az adott területen nem csak a középkori templomokra fűzzük fel az örökségtúra útvonalakat, hanem minden fontosabb, látványosabb vonzerőt integrálunk, legyen az vár, kastély, ipartörténeti, népi építészeti emlék, természeti látványosság.

Már létező attrakciókat csomagolnak új köntösbe a tematikus utak, melynek alapvetően az a célja, hogy növeljék a látogatottságot az új megközelítéssel. Véleményünk szerint ez tekinthető legnagyobb előnyüknek, hiszen a már meglévő vonzerőknek tudjuk a piaci megjelenését, újra pozicionálását támogatni. Külön érdekesség, hogy egy jól kiépített tematikus út egy egész desztináció pozicionálására képes pozitív hatást gyakorolni (a Felső-Tisza-vidék a középkori templomok földje). A tematikus utak lehetővé teszik, hogy egy térséget más perspektívából mutassunk be. A szilvaút Szatmár-Bereget a gasztronómia oldaláról pozícionálta, még a középkori templomok útja a térség művészettörténeti sajátosságaira hívja fel a figyelmet. Ugyanaz a terület, de más nézőpontból bemutatva.

A Szabolcs-Szatmár-Beregi Fejlesztési Ügynökség a Középkori templomok útja tematikus út fő koordinációs szervezete volt. 2009 óta foglalkozik a tematikus út kialakításával, bővítésével, fejlesztésével. A Középkori templomok útja program 2009-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat kezdeményezésére indult el, egy Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával. A történeti Szatmár területéről 20 magyarországi és 13 romániai templom láncba fűzésével jött létre a tematikus út. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a 2014-2020 közötti programozási időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusfejlesztésében jelentős szerephez jut.  A Terület és Településfejlesztési Operatív Program támogatásával, a megye területén négy integrált turisztikai projekt megvalósítása indul 2017 nyarán, amelyeknek a konzorcium­vezetője a partnerszervezet. A négy projekt több, mint négy milliárd forintnyi turisztikai fejlesztést tesz lehetővé a megye 45 településén, összesen 55 turisztikai látványosság, vonzerő kialakításával. A négy projekt részeként összesen húsz kiemelt jelentőségű műemléktemplom helyreállítása, műemléki értékeinek restaurálása és látogatóbarát fejlesztése történik meg.

A 2009-ben létrejött Középkori Templomok Útja hivatott bemutatni a valaha egy történeti régiót alkotó Felső-Tisza-vidék középkori egyházi örökségét, amely jelenleg három ország területén osztozik. Az útvonal területileg a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár és az ukrajnai Kárpátalja megyén halad keresztül, amelyet behálózzák közös történelmi gyökerek. Sajátossága a határmenti orientációja, mert erőteljes művészet­történeti analógiák mutathatóak ki a határtérségekben, mivel ezek a területek a középkorban egy történeti régiót képeztek.

A Középkori templomok útja kialakítása három ütemben történt meg 2009-2015 között. Az első ütem 2009-2011 zajlott, a romániai Szatmár Megyei Tanács partnerségében 2009–2011 között valósult meg az útvonal genezise. Szatmár területéről 20 magyarországi és 13 romániai templom láncba fűzésével jött létre az útvonal. Lezajlott egy átfogó tudományos kutatás, amelynek eredményeképp egy reprezentatív kötet keretében sikerült bemutatni a középkori Szatmár egyházi örökségét. Az első ütemben elkészült az útvonal táblarendszere, valamint létrejött a népszerűsítéshez szükséges promóciós eszközrendszer.

 A második ütem 2012-2013-ban, a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal közösen valósult meg, mely során újabb 32 templom kerül bekapcsolásra, 17 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15 pedig Kárpátalja megye területéről. A harmadik ütem 2012-2014. között az utóbbi évek egyik legnagyobb volumenű és jelentőségű örökségvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése a térségben, melynek mintegy 1.480.887 EUR volt a beruházási költsége. Mintegy 18 templomot érintett a nagyszabású fejlesztés, ebből 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és 7 partiumi templomot. Jelentős áttörés, hogy világi kezdeményezésből egyházi kezdemé­nye­zéssé alakult a program, hiszen a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Egyházkerület és a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezet­gazdálkodási Ügynökség partnerségében valósult meg a fejlesztés.

Tehát állíthatjuk, hogy Felső-Tisza-vidék a középkori templomok földje, középkori templomokban a Kárpát-medence egyik leggazdagabb régiója. Mitől maradhatott fent ennyi középkor templom ezen a területen? Ehhez négy tényező szerencsés együttállására volt szükség. A nagy folyószabályozások előtti időkben a Felső-Tisza-vidék egy kiterjedt lápos, ár és belvizekkel sújtott terület volt. A XVI-XVII. században a Kárpát-medencére rászabaduló török és a kora újkori tatár portyák elől a folyók oltalmazták az itt élőket és templomaikat. Másrészt ezen a vidéken már a XVI. század első felében teret hódított a reformáció. A református közösségek őrizték elődeik templomait és nem tehették meg, hogy új templomokat emelnek. A negyedik tényező, hogy a XVII. században kibontakozó ellenreformáció és vele együtt a barokk kevésbé tudott teret hódítani a Felső-Tisza-vidéken. Mindezek eredményeként konzerválódhattak a középkori architektúrák és fennmaradhatott a középkori templomok láncolata, amely országosan egyedülálló.

A Felső-Tisza-vidék a magyar irodalomtörténet meghatározó alkotásainak szülőföldje is. Szatmárcsekén született és Európában egyedülálló kopjafás temetőben nyugszik Kölcsey Ferenc. Ez a táj ihlette meg Petőfi Sándort, Tiszacsécsén ezen a „tündérszigeten” élte át legboldogabb gyermekéveit Móricz Zsigmond. A határon túli Szatmárban Érmindszenten Ady Endre, Nagykárolyban Kaffka Margit, Sződemeteren Kölcsey Ferenc szülőháza talál­ható. A magyar felvilágosodás kiemelt alakja, Bessenyei Györgynek Tiszabercelen tekinthető meg emlékháza. Ipartörténeti emlékek közül a Túristvándi vizimalom, a tarpa szárazmalom, a tiszberceli és nagyecsedi szivattyútelep a kiemelkedő. Mindezek az emlék­helyek jól beilleszthetőek és örömmel keressük is fel egy-egy örökségtúra alkalmával.

A Szatmár-Beregben működő nonprofit cégek és vállalkozások gazdasági információk mellett kerékpárkölcsönzéssel, telefonos idegenvezetéssel is foglalkoznak (Lipták A. 2016). A vízitúrák és a fesztiválok mellett a kulturális értékek iránti kereslet is növekszik. A református célcsoportok esetében (kulturális turista, vallási, kerékpáros, ifjúsági és szenior turista) különböző marketingmixet szükséges kidolgozni. Kibocsátóterületnek tekinthetőek a főváros a nagyvárosok, akár erdélyi területekről is (DEÁK – BALOGH 2014). Egyértelműen együtt­működésre van szükség.

2. A Középkori Templomok Útja Egyesület tevékenysége

Több éven át tartó, több pályázaton átívelő munkában összekovácsolódott egy erős szakmai közösség. Olyan emberek jöttek össze, akik a saját szakterületüket – legyen az régész, művészettörténész, történész, múzeulógus, építész, marketinggel, turizmussal foglalkozó, újságíró, fotóművész, tanár – kimagasló színvonalon és mély elhivatottsággal végezték a munkát és nem mellesleg, mint magánemberek is jól megértették egymást. Ez a szakember gárda dolgozta ki a tematikus út rendszerét, majd pedig működteti azt, melynek egy útvonal-részletét az 1. ábra szemlélteti. Amikor kifutottak a fent megnevezett pályázatok, mindenki érezte, hogy ennek a társaságnak nem szabad szétszéledni, ezért megalapítottuk a Középkori Templomok Útja Egyesületet, melyet a Cégbíróság 2016-ban jegyzett be. Egy aktív szakmailag széleskörű és elhivatott csapat már látta, hogy együtt érdemes dolgozniuk, és együtt lehet csak eredményt elérni.

2017-ben elhatározásra jutottunk, amikor a Magyar Turisztikai Ügynökség kiírta az aktuális EDEN pályázatot, melynek témája: „Vidéki MÚZSA kerestetik – Műemlékek, Úticélok, Zseniális Attrakciók volt, keresték Magyarország legígéretesebb kulturális úticélját. A Beregben, Vásárosnaményban dolgozó turisztikában is érintett szakemberek, akik több EDEN döntőt vívtunk már meg, úgy éreztük ezt a Felső-Tiszavidékre írták ki, így megírtuk, beadtuk és megnyertük a pályázatot. Az EDEN díjnak azóta a pozitív hatását érezzük, végre országosan kiemelt figyelem jutott a Felső-Tisza-vidéknek.

Elhivatottságunkat erősíti, hogy egyéb periférikus területek kutatói is alátámasztják a tevékenységünk fontosságát: A kulturális turizmus rendkívül összetett diszciplina a természeti környezet és a társadalom szemszögéből vizsgálva egyaránt. A desztinációk sérülékeny­ségéből adódóan a tudatos turizmustervezés feladata a meglátogatott területek megtartó­képességének fenntartható kiaknázása (CSAPÓ – MATESZ 2007). Egy aprófalvas térségben a falvak negyede látja reálisan a turizmusban a fejlesztési alternatívát (B. PRISTYÁK 2010). Ezek figyelembevételével kölcsönös jó együttműködés alakulhat ki a térségben.

Tevékenységeink: Legfőbb célunk, hogy megmutassuk ezt az örökséget egy értő közösségnek. Ehhez tartalmas honlapok és kiadványok létrehozása mellett a legfontosabb tevékenység, hogy elvigyük a templomba az érdeklődőket. Meg kell tenni az első lépést, egyfajta löketet szükséges adni a napjainkra elkényelmesedett és csak a távoli desztinációk felé tekintő turistáknak. A közeli célterületeink felé is folyamatos nyitás történik, melyet a 2019. évi tervekbe beépítettünk, 9 kerékpáros, 4 buszos és 1 buszos-gyalogos túra keretében.

 Kerékpáros örökségtúrák: a jó megközelíthetőség, aprófalvak sora és a környezeti fenntart­hatóság jegyében a Középkori templomok útja bejárását elsősorban kerékpárral ajánljuk. Hat éve szervezünk kerékpáros örökségtúrákat, zömmel megyénkbeli, emellett fővárosból és vidéki nagyvárosokból érkező értelmiségiek részvételével (lásd később, 4. ábra). Az örökség­túrák szervezett túravezetés, idegenvezetés és kerékpáros szervízszolgáltatás biztosításával történik, amelyet a Középkori Templomok Útja Egyesület tagjai látnak el. Az örökségtúrák célja, határon-túli és magyarországi kulturális örökség népszerűsítése és megismertetése, a kerékpáros turisták figyelmének felkeltése a térség iránt, a kerékpáros turizmus fellendítése a templomút mentén, a helyi identitás erősítése, a jövedelem generálása a hátártérségekben és a határon túli magyarlakta területeken. A kerékpáros örökségtúrák szervezése a Középkori templomok útja egyik innovációja és egyedi promóciós eszköze. A túrák időtartama 2-4 nap, naponta 60-100 km-t tekerünk.

Autóbuszos örökségtúrák: egy pályázatnak köszönhetően tavaly és idén is évi 5 ingyenes buszos örökségtúrát szer­vezünk. A megye látnivalóit járjuk körbe és kitekintünk a szomszédos megyékbe is, a Zemplén, a Hajdúság, a Bódva-völgye is úticél.

Ahhoz, hogy jól valósuljanak meg a tervek és innovatív örökségutak jöjjenek létre, szükséges szakmai szervezetekkel is együttműködnünk, kölcsönös megkeresések formájában meg is történik. Ezen a területen is tapasztaljuk, hogy szükséges a folyamatos megújulás, formában és tartalomban is. Egyrészt mi magunk is érdeklődéssel fordulunk újabb területek felé, másrészt a törzsutasok is igénylik ezt a fajta nyitást. Röviden felsoroljuk az együttműködő szervezeteket és a széles és nem hagyományos marketingtevékenységet:

Együttműködés szakmai szervezetekkel: Fontos számunkra mások álláspontja, ezért szívesen együttműködünk, valósítunk meg közös projekteket szakmai szervezetekkel. Legfontosabb partnereink, tényleges közös tevé­kenységgel:

  • Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetjáró Szövetség
  • Vidék Kincse Egyesület
  • Református Egyházkerület
  • Tourinform Vásárosnamény
  • Nyírségi Turista Egyesület
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara

Marketing tevékenységeink az elmúlt évben:

  • Egyesület imázsának, kis arculatának elkészítése
  • Önálló honlap készítése, social médiafelületek hozzárendelése
  • Kül- és beltéri kiállítási installáció (2méter magas, 26 méter széles, 15 tablóból áll)
    • szokatlan helyeken is bemutatjuk a tablókat (adventi vásárban, plázákban)
  • Kiállítások szervezése:
    • Révfülöp galéria, Ungvár, Beregszász, Panyolafeszt, Nyíregyháza Korzó
  • Kitelepülések:
    • Kárpát-medencei református egységnap Debrecen, Múzeumok éjszakája Debre­cen, rendezvényekre: Zoárd-napi Sokadalom Vásárosnamény, Panyolafeszt
  • Kiadványok:
    • Kerékpáros örökségtúrák a Felső-Tiszavidéken – mini utikönyv ; éves túraterv
  • Szakmai konferenciák szervezése:
    • Örökségvédelem és örökségturizmus a Felső-Tiszavidéken,
  1. február 15. Szabolcs;
  2. Nyári Szabadegyetem
  • Sajtó study-tour szervezése Vásárosnamény Tourinform irodával közösen
  • Örökségnapok szervezése a templomokban zenei programmal kiegészítve
    • Beregfürdő, Tarpa
  • Örökségórák szervezése
    • általános-, középiskolákban és a Debreceni és Nyíregyházi Egyetemen
  • Örökségvetélkedő szervezése, online forduló majd személyes részvétellel döntő.
    • Megyei szintű verseny, 7-8. és 9-12. osztályosoknak
    • döntő 7 csoport részvételével Szabolcs községben 2019. január 25-én
  • Könyvkiadás:
    • Nyírbátor kulturális örökségét bemutató monográfia
  • Idegenvezetők, túravezetők kiközvetítése
  • Helyi idegenvezetők kompetencia fejlesztése

 

3. Templomlátogatottsági kutatás és vendégelégedettség mérés, a keresleti oldal vizsgálata

A Középkori templomok útja még 2009-ben célul tűzte ki a Felső-Tiszavidék középkori egyházi öröksége iránt a figyelem felkeltését. A programnak mára azonban ennél jóval messzebb sikerült eljutni. Nem csak a középkori templomokat fűzi fel egy tematikus útra, hanem örökségtúráival a Felső-Tisza-vidék leglátványosabb természeti és kulturális örökségét reprezentálja. A Középkori templomok útja az elmúlt évek során dinamikusan fejlődött és bővült, napjainkra az egyik legjelentősebb fejlődési potenciállal bíró turisztikai terméke lett a térségnek. Összességében a kezdeti lépésektől egy évtizedes munkáról van szó, ezért is tartjuk fontosnak, hogy korrekt visszajelzést is kapjunk.

 

3.1. Templomlátogatottsági kutatás

 A templomlátogatási kutatás módszerének ismertetése: A Középkori templomok útjához tartozó templomok látogatottsági adatait 2012. óta próbáltuk több, kevesebb sikerrel mérni. Az első években minden évben telefonon kerestük fel a lelkipásztorokat, plébánosokat, parókusokat, hogy mondják meg, templomukat évente átlagosan mennyien látogatják. Már a második, de főként a harmadik évben kezdett kirajzolódni, hogy túlságosan nagy anomáliák vannak az éves adatközlések között egy adott templomban. Sokszor akár tízszeres különbséget is jelentett, amelyből egyértelműen látható volt, hogy pontatlanok a becslések és ez a módszer teljesen alkalmatlan a keresleti adatok, tendenciák kutatására. Módszertani problémát okozott az is, hogy belépődíjat csak néhány templomban szednek, amelyből esetleg meg lehetne határozni a pontos látogatószámot 2015. évtől kezdtük bevezetni a látogatószám mérő lapok használatát, mivel pontosabb képet szerettünk volna kapni a látogatókról. Minden templomba elhelyeztünk látogatószám mérő lapokat a Középkori templomok útja mentén. Azokon a helyszíneken, ahol van helyi idegenvezető, rendszeresen jelen van a templom bemutatásánál valaki, kezdettől fogva zajlik a látogatószám mérő lapok pontos vezetése. Ahol azonban a látogatókat senki nem fogadja, frekventált helyre helyeztük el a dokumentumot, így magukat regisztrálták. Ezekben az esetekben hiányosak az adatok. Sajnos több év kellett hozzá, hogy az egyházközségek szisztematikusan vezessék a látogatószám mérőket, mint látható a lenti táblázatból sajnos még mindig sok helyszín van, ahol nem foglalkoznak ennek az adminisztrálását. A jó hír, hogy egyre többen, pontosan vezetik a látogatószám mérő lapokat, így egyre pontosabb képet kaphatunk a keresleti tendenciákról. A 2017. és 2018. évi adatok már a valós tendenciákat tükrözik (1. táblázat), annak tükrében is, hogy sok turistaérkezést még mindig nem regisztrálnak. A mérés viszont remek mintavételi lehetőséget nyújt, hiszen több, mint 24 ezer turistalátogatás alapján vonhatjuk le a következtetéseket. A mérés során ugyanis nem csak a létszámot mérjük, hanem az érkezések dátumát, a látogatók összetételét és arra is rákérdezünk, hogy honnan érkeztek.

A látogatószám mérő lapok segítségével tehát négy fontos információt tártunk fel:

  • mennyien látogatják az egyes templomokat, azaz mekkora összesen a Középkori templomok útja látogatottsága
  • mikor látogatják, vagyis milyen a látogatások szezonalitása
  • kik, milyen turista szegmensek a látogatók, vagyis ki is a mi pontos célcsoportunk
  • honnan érkeznek a látogatók, vagyis melyek a mi küldő területeink.

 

3.2. Templomlátogatási kutatási eredmények

 Elsőként a látogatószámokat ismertetjük, előrebocsátva, hogy a becsült és a valós adatok között jelentős különbségek voltak. Csarodán szisztematikusan 10 ezer főre, Csengerben 3-4 ezer főre, Tákoson viszont harmadára becsülték az adatokat. Az ez évi adatok tükrében már érdemes lesz következtetéseket is levonni, hogy hogyan változott évenként a templomok látogatottsága és vajon mi állhat a növekedés vagy a csökkenés hátterében. Ezt azonban két év fényében nem célszerű. A jelenlegi adatok tükrében, mint látható kb. 24 ezer ember keresi fel évente ezeket a műemlékeket, természetesen egy látogató több templomba is betér. Ha a korábbi évek becsléseinek figyelembevételével hozzávennénk azokat a helyszíneket, amelyekről nincs adatunk, megközelíti a 30 ezer főt.

 

  1. táblázat: Középkori templomok útja állomásainak látogatottsága 2017-2018
Látogatószám mérésbe bevont templomok2017. év /fő2018. év / fő
Anarcsi református templomn.a.n.a.
Beregdaróci református templomn.a.984
Beregsurányi református templomn.a.n.a.
Csarodai református templom37893723
Csegöldi görög katolikus templom103n.a
Csengeri református templom811761
Csengersimai református templomn.an.a
Fehérgyarmati református templomn.an.a
Gacsályi református templom105223
Gyügyei református templom9181621
Jánkmajtisi római katolikus templom112n.a
Kisszekeresi református templom308203
Kölcsei református templomn.a454
Laskodi református templomn.an.a
Lónyai református templom4551213
Márokpapi református templom496459
Nagyari református templom381257
Nagyszekeresi református templom422592
Sonkádi református templom13301353
Szabolcsi református templom39724129
Szamosújlaki református templom398761
Szamostatárfalvai református templomn.a294
Székelyi református templomn.an.a
Tarpai református templomn.an.a
Tákosi református templom62506507
Tiszaszentmártoni református templom8610
Túristvándi református templom381237
Túrricsei református templomn.an.a
Vajai református templom794187
Vámosatyai református templom459594
Vámosoroszi református templom452363
Összesen22 02224 066

Forrás: Látogatószám mérő adatlapok alapján saját szerkesztés

 

Izgalmasabb kérdés számunkra is a látogatások szezonalitása. Kérésünkre napra pontosan regisztrál­tak a látogatószám mérő lapokon minden egyes turistaérkezést. Templomonként, havi bontásban összesítettük az adatokat, amely alapján tanulságos kép rajzolódik ki (2. ábra). A főszezon adott, azonban egy erős májusi előszezon és szeptember, októberi utószezon van. A fő­szezonban 4000-5000 fő között mozog a havi látogatottság, az elő és utószezonban 2500-3000 fő. A látogatók márciusban indulnak meg, a tavaszi hónapokban exponenciálisan nő a látogatószám. Decemberben, januárban és februárban szinte alig van néhány látogatója a kutatásban bevont templomoknak, ekkor idegenforgalmi szempontból pang a térség.

Végül arra kérdésre adunk egy egzakt választ, hogy kik is látogatják ezeket a templomokat. A lá­togatómérő lapokon nem határoztuk meg a célcsoportokat, hanem nyitott kérdésként tüntettük fel, így a kitöltő maga határozta meg, hogy mely célcsoporthoz tartozik. A leg­jellemzőbb látogató szegmensek a diagramon láthatók (3. ábra).

  1. ábra: Középkori templomok útja látogatói

Forrás: Látogatószám mérő adatlapok alapján saját szerkesztés

 Mint látható, a csoportos látogatók jóval magasabb arányban vannak jelen, mint az egyéni látogatók. A látogatómérő lapok kitöltői a turistacsoportokat nem differen­ciálták (lásd. kiránduló turistacsoport kategória), de számos esetben specifikálták magukat, így világosabb képet kaphatunk a csoportosan érkező látogatókról. Egyértelműen azonosítható az egyházi, gyülekezeti csoportok, az iskolás, ifjúsági csoportok és a nyugdíjas csoportok magas száma. Ezek a kategóriák nem voltak újdonság számunkra. Meglepetésként szolgált azonban, hogy nagy számban érkeznek különböző egyesületek szervezésében, közösségi szervezésű turistacsoportok. Ez azt jelenti, hogy érdemes célcsoportként kezelni azokat a civil szerveze­teket, akik szerveznek kirándulásokat a tagságuk számára. Szintén magas a munkahelyi kirándulások alkalmával verbuválódó csoportok száma, így erre a célcsoportra is nagyobb figyelmet érdemes fordítani. A legnagyobb meglepetést a kerékpáros túrázók magas aránya volt. Több mint kétezer bringás látogatót sikerült azonosítani a Középkori templomok útja mentén, amely jelzi ennek a célcsoportnak a fontosságát.

 

3.3. Vendégelégedettség mérés az örökségtúrázók körében

 Az örökségtúrázók véleményéről is szükségesnek és időszerűnek láttunk egy visszacsatolást. Jövőbeli terveikről is érdekeltek, a 2019 évi túrák tervezésében is segítséget jelentettek azok a kérdések, amelyek az igényekre irányultak.

 Röviden ismertetjük a módszert és a mintát: 2018 őszén és télen zajlott a megkérdezés. 20 kérdéses összetett, 4 oldalas kérdőívet állí­tottunk össze, amiben kvantitatív és kvalitatív kérdések, nyitott, zárt és feltételes kérdések is szerepeltek.

Összességében 522 fős (256 kerékpáros és 266 buszos) túrarészvétel történt 2018-ban, vegyes célcsoportokkal. Ezt a számot magasnak tartjuk, hiszen egy viszonylag fehér területet fede­zünk fel ebben a formában. Természetesen átfedések előfordulnak, 304 résztvevő volt összesen (128+176), volt aki egyszer, de volt olyan résztvevő, aki hét alkalommal jött el a túrákra. A teljes levelezőlistára kiküldve dokumentum formában és személyes meg­kere­sésekkel kinyomtatott formában töltettük ki a kérdőívet, így 68 kérdőív került feldolgozásra, ami a résztvevők 22%-a. Ennek néhány tanulságát és eredményét ismertetem, előrebocsátva, hogy nagyrészt megerősítette ez a kutatás a mi előérzeteinket, tapasztalatainkat.

A túrázók korcsoportja vegyes, de a kérdőív kitöltésében a középkorúak és a szenior túrázók aktívabbak, ők rászánják az időt. Ez megszokott tanulság, a jövőben egy teljes körű lekér­dezés­re törekszünk, akár egyéni személyes megkereséssel. Végzettség tekintetében magasan képzettek a vendégeink, 70% diplomával rendelkezik, amely fontos mutató abban a tekintetben, hogy az értelmiség jobban nyitott az ilyen jellegű turizmus iránt. A túrázóink fele alkalmazott munkaviszonyban áll, 10% vezető beosztású vagy saját vállalkozást irányít, 12% diák, nyugdíjasok is részt vesznek kerékpár túrákon is, de a buszos túrán többen vannak és munkanélküliek is eljönnek. A 4. ábrán jól látható, (szándékosan ilyen egyszerűen ábrázolva), hogy a kutatásban résztvevő örökség­túrázók lakhelye településtípus szerint vegyes, csak a túrázók fele Nyíregyházi, negyede Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a többiek lakhelye átível az ország területén. Nem a távolság, a megközelíthetőség az elsődleges, valahogyan megoldják/megoldjuk, hogy például Tiszadobról kerékpárral visszajussanak a fővárosba. A beszélgetésekből is kiderül, hogy szívesen megoldják, egyénileg vagy csoportosan, hogy időben eljussanak a kiírt túrák kiindulási pontjaira, melyet a szervezők igyekeznek széleskörű körültekintéssel megoldani. A későbbiekben elemzett kérdésből is kiderül, hogy az egyéni bánásmód, a szervezők részéről történő kapcsolattartás és a toleráns kommunikáció a nagy előnye az egyesület tevékeny­ségének.

Az információszerzés kérdéskörében egyértelműen megerősítette tapasztalatainkat, hogy a személyes benyomás, az ismerős ajánlása meghatározó (32%), az internetes megkeresésben is a feladó hitelessége a legfontosabb. Interneten a mi honlapunkon keresztül 31%, más, de partnerszervezet honlapjáról 28%, turisztikai szervezet reklám­tevékenysége által 5%, míg a maradék egyéb ajánlással. Az első részvételnél fontos, hogy honnan értesült róla.

A tervezést is segítő okok miatt tettük be a kérdőívbe a következő kérdést: A jövőben melyik túrán vennél részt? A Felső-Tisza-vidék mellett a Történeti Zemplén és Abaúj-vármegye örökségtúra (4 napos) 23 fő, Kerékpáros örökségtúra a Bódva-völgyében (3 napos) 29 fő, Buszos és gyalogtúrák kombinációja közül a Rom és vártúra a Zemplénben (1 napos) 31 fő, Romtúra a Bódva-völgyében (1 napos) 30 fő jelezte szándékát, ami önmagáért beszél. Új ismeretlen helyszínek, és felfedezetlen desztinációk, és valószínű­síthetően nem a kényelmi szolgáltatások, hanem az épített örökség, kevésbé ismert látnivalók és a szép környezet iránt érdeklődők vagyunk.

Az örökségtúra választásának okai (5. ábra) egyértelműen bizonyítják, hogy a túrák témája, helyszíne és szakvezetés minősége a fő vonzerőnk. A felújított és a restaurálás alatt lévő zömében kis falusi templomokra épített örökségek, pálos romtemplomok egyéb irodalmi vagy ipartörténeti műemlékek, beágyazva a természeti és társadalmi környezetbe, tartalmas és folyamatos idegenvezetéssel érdeklődésre tart számot közeli és távoli turisták tekintetében is. A kerékpáros megközelítés, nem teljesítménytúra és nem verseny formájában pedig széles korosztály (gyerekülésben szállított kisgyerekektől idős bringázókig) számára vonzó aktív pihenési lehetőség. Néhány konkrét ok:

– „Mert összefonódik a múlt, a történelem, a földrajz, a növények, a táj, az emberek, az utazás, az élményszerzés, felfedezés.”

– „Kiaknázzák természet-sport-kultúra-közösség-honismeret együttes értékeit.”

– „Gyermekkorom buszos kirándulási célpontjait, ifjúkorom kenu-táboros terepeit jó „megóv­va” látni, róla komolyabb ismereteket szerezni, kerékpárral bebarangolni. Jóleső fizikai tikkadtságból templom hűvösében, Tisza vizében megmerülni fantasztikus érzés. Pá­lyá­zat­íróként külön elismerésem, hogy az ügyes forrásszerzést követő hatalmas erőfeszítésű rekonstrukciók kivitelezésénél nem áll meg a projekt – hanem páratlan hangsúlyt kap a „hasznosulás”, a látogató „oda-vezetés.”

A 2. táblázat, a fizetési hajlandóság, a legérzékenyebb területre irányítja a figyelmet. Az eddig megszervezett örökségtúrák nagyrészt valamilyen pályázati finanszírozással, együttmű­ködéssel valósultak meg. A szállást és az étkezést kellett csak a résztvevőknek maguknak fizetni, emellett a szervezők oldaláról volt benne társadalmi munka. Rákérdeztünk, összeg­határok megjelölése nélkül, hogy ha nem lenne vagy nem lesz megoldott a túrák szerve­zésének és kivitelezésének anyagi finanszírozása (például buszköltség, szakvezető díja, kerék­páros szervizes napidíja, stb), akkor mennyit lennének hajlandóak fizetni mindezért. Elkeserítő válaszokat kaptunk, nem tudják mérlegelni még a mi résztvevőink sem, hogy mi mennyit ér. A szakirányú tevékenységgel elkényeztettük az eddigi résztvevőinket. A klasszikus alapszolgáltatások áraival vannak nagyjából tisztában, még ott is alulértékelve. Piaci alapon nem lennének ilyen sokan a túrákon, ami nagyon elgondolkodtató a számunkra a célcsoportok keresésében.

 

  1. táblázat: Esteleges fizetési hajlandóság egy több napos kerékpáros örökségtúrán

 

A költség területeösszeg forintban
Nem szeretnék fizetni2 fő
Szállásdíj321000 – 6000  Ft
Reggeli biztosítása28300 – 1500 Ft
Ebéd biztosítása261000 – 3000 Ft
Vacsora biztosítása29500 – 3000 Ft
Belépődíjak35500 – 3000 Ft
Kerékpáros túravezetés18500 – 4000 Ft
Kerékpáros szervizszolgáltatás13500 – 3000 Ft
Szervezett idegenvezetés25500 – 4000 Ft
egy napos rom és örökségtúrán

(szervezés, idegenvezetés, busz, egyszeri étkezés)

40 fő

13 fő

4000-25000 Ft

Leggyakoribb: 5-6000 Ft

Forrás: Kérdőívek alapján saját szerkesztés

 Összegezve a kutatásainkat a szolgáltatásminőség irányában kell elgondolkodnunk. Az ezzel foglalkozó modellek nagy része Rés modell (5Gap) vagy más néven a SERVQUAL modellből (PARASURAMAN et al. 1985) indulnak ki. A szálloda­­iparban kezdték ezt a területet vizsgálni az 1990-es években, és mi is ezek változatai alapján dolgoztunk. Kutatásunkból kiderült, hogy a lényegi szolgáltatást megértették a résztvevők. Számunkra az észlelt szolgáltatás kérdésköre a legizgalmasabb. (Egy példával világítom ezt meg: értékelik túrázóink, hogy egy távoli kis faluban megmutatunk izgalmas freskókat, Árpád-kori építészeti megoldásokról tartunk előadást, és túllépnek azon, hogy a mosdók állapota nem mindenhol kielégítő, az étkezés egy nagy csoport számára nehezen megoldható.)

Szolgáltatásminőség vizsgálatok terén Becser Norbert tanulmányát tartjuk mérvadónak. Kiemeli, hogy: leg­in­kább két nagy tulajdonságcsoport, a szolgáltatás kézzelfogható jellemzői, és a szolgáltatási folyamat emberi tényezői/emberi kapcsolatai köré szerveződnek a vizsgálatok, és nem foglalkoznak olyan területekkel, melyek a szolgáltatás lényegi elemei (mint termék), a szolgáltatási folyamat rendszerezettségével, a szolgál­tató imázsával, társadalmi szerepvállalásával (BECSER 2014). Mint turisztikai terméket előállítva (kulturális tematikus út) és vizsgálva megállapíthatjuk, hogy számunkra is ezek a tényezők a fontosabbak, kevésbé a kényelem, a vendéglátás minősége. A társadalmi felelősségvállalás fontos célunk: az évszázadok óta ott álló templomokra, kultúrtörténeti jelentőségükre ráirányítjuk a figyelmet, turistákat szervezünk a periférikus területekre is.

A vendégelégedettség és látogatottság-mérés kutatásunk következtetéseink lényege, hogy érdemes folytatni a turisták, vendégek irányítását a Középkori templomok útjára. Gyengeségeinket megvizsgáljuk, főleg a szolgáltatások terén adódnak: vendéglátás, kényelmi szempontok, létszám limit kezelése. Erősségeinket tovább finomítjuk: helyszínek, programok tartalma, szakvezetés minősége, egyéni igények tolerálása. A továbbiakban is „felvállalandó” területek a megbízhatóság, fogékonyság, bizalom, szavatolás, empátia. Tőlünk független turisztikai ajánlatokban fakultatív programlehetőségként is szerepelhetünk.

 

5. Összegzés

 „A Felső-Tisza térségben 357 műemlék található, vonzerőt képeznek a templomok, melyeket a Középkori Templomok Útja tematikus útvonal magyarországi szakasza fog össze egyedi turisztikai attrakcióvá, egyre nagyobb sikerrel és ismertséggel” – olvasható a Nemzeti Turizmus­fejlesztési Stratégia 2030 koncepcióban. Egyesületünkkel szeretnénk elérni, hogy a területünkön, emellett Kárpátalján (Ukrajna) és Szatmár megyében (Románia) mintegy 50 kiemelkedő templomot tényleg felkeressék a turisták. Ne csak különböző dokumentumok szintjén legyen Felső-Tisza-vidéki turizmus, tematikus útvonal, hanem a térség egyéb attrakcióival (például Panyolafeszt, Zoárd-nap Vásárosnaményban, vízi és kerékpáros vándortáborok, vallástu­rizmus, szilvaút) kiegészülve egy vonzó desztináció legyünk. A tematikus utakat nem csak létrehozni, hanem működtetni is szükséges, ez a nagyobb kihívás. Hosszútávon is elővé kell tenni ezt az örökségtúrát. Térségünkben szükség van erre, hiszen a turizmus fejlesztése, a jövedelem-kiegészítés biztosítása mellett szakmai felelősségünk is.

A Középkori Templomok Útja Egyesületre, mint civil szervezetre igaz, hogy legnagyobb értékük maguk a tagok, akik saját szakterületüket magas szakmai színvonalon végzik, különböző területéről jönnek, de összeköti őket egy közös cél: a középkori templomok és a Felső-Tisza-vidék, ennek kutatása, ismertté, elismertté tétele.  Célunk, jól megtalálni helyünket a szakmai/turisztikai szolgáltatás területén. Civil kezdemé­nyezésre sikerült előrelépést elérni abban a nehéz témában, hogy egy tematikus utat ténylegesen megtöltsünk érdeklődő turistákkal. Azonban jövőképünkben reálisan nem utazási iroda vagyunk, sokkal inkább kiegészítő lényegi szolgáltatás. Következő feladatunk, hogy a lokálpatrióta tevékenységet és a piaci alapon szerveződő szolgáltatásokat szakmai alapon szétválasszuk, vagy valahogyan összehangoljuk. A klasszikus idegenvezetés azért nem elégséges a számunkra, mert már a marketing területén is szükséges ott lenni, hogy elérjük a potenciális érdeklődőket. Vonzerőnk, kínálatunk és ismertségünk még nem elég ehhez, a megkezdett sokrétű és sajátságos marketingtevékenységet is folyamatosan kell végezni.

 

Irodalomjegyzék

 BECSER, N. (2014): Szolgáltatásminőség modellek. Műhelytanulmányok – Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Vállalatgazdaságtan Intézet. (89. sz): p 29.

  1. PRISTYÁK, E. (2010): A falvak idegenforgalmi sajátosságai, avagy miért nem jött létre TDM. In: Hanusz Á. (szerk): A helyi és térségi TDM szervezetek helye és szerepe a vidék turizmusirá­nyításában. Nyíregyháza. pp. 13-20.

CSAPÓ, J. – MATESZ, K. (2007): A kulturális turizmus szerepe és jelentősége napjaink idegenforgalmában. Földrajzi Értesítő LVI. évfolyam (3-4): pp 291-301.

DEÁK, A. – BALOGH, A. (2014): Új szemlélet a középkori templomok bemutatásában. In: Kollár T. (szerk): Művészet és vallás a Felső-Tisza vidéken, Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Nagyvárad-SzSzBMFÜ, Nyíregyháza. pp 9-19.

Gonda, T. – Raffay, Z. (2015): A tematikus utak szerepe a turizmus és vidékfej­lesztésben. A falu 30 (1): pp 49-58.

Liptákné Juhász, A. (2016): Bereg Szatmár, Vásárosnamény Kincsei. Kiadja a Szatmár-Bereg Fejlődésért Nonprofit Kft.

NAGY, K. (2017): Magyarország részvétele a az Európa Tanács európai kulturális útvonalak programjában. In: Piskóti I. (szerk): Marketingkaleidoszkóp. Miskolci Egyetem Marketing Intézet. pp. 69-79.

Parasuraman, A. – Zeithaml, V. A. – Berry, L. L. (1985): A conceptual model of service quality and its implications for future research. Journal of Marketing 49(3): pp 41-50.

Sureshchandar, G. S. et al. (2001): Customer perceptions of service quality: A critique. Total Quality Managmnet. 12 (1): pp 111-124.

 

Egyéb források

 Örökségturizmus szakmai segédlet turisztikai partnereknek. https://mtu.gov.hu/documents/prod/orokseg_turizmus_.pdf, 2019. március 3.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Startégia 2030, http://www.kormany.hu/download/8/19/31000 /mtu_kiadvany_EPUB_297x210mm%20-%20preview.pdf, 2019. március 3.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020.