Formai követelmények

A formai követelmények a szerzők által a „Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok” című folyóirathoz beküldött kéziratra vonatkoznak, amelyek betartására kérünk minden szerzőt, mivel az megkönnyíti a szerkesztők és a lektorok munkáját. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a formai követelményeket nem teljesítő publikációk automatikusan, lektorálás nélkül visszakerülnek a szerző(k)höz.

Tartalom

Megkérjük szerzőinket, hogy a beküldött kézirat korszerű, elméleti és a gyakorlati alapú megközelítéseket, empirikus kutatási eredményeket egyaránt tartalmazzon. A publikáció elkészítése során törekedjenek a legújabb nemzetközi és hazai kutatási eredmények integrálására, a turizmus, valamint a vidékfejlesztés témaköréhez kapcsolódó témák, illetve az adott témát érintő különböző, széleskörű összefüggések feltárására. A szövegalkotás tekintetében a tudományos műfaj sajátosságai és alapvető normái érvényesüljenek, ugyanakkor megkérjük szerzőinket, hogy figyeljenek az olvasmányosság kritériumaira is.

Kérjük a tanulmányhoz maximum 1100 karakterből álló (!!!) absztraktot és 3–5 kulcsszót mellékeljenek, angol nyelven is!!!

Szöveg

A tanulmányt a „Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok” című folyóirat online felületén (http://www.turisztikaitanulmanyok.hu/kezirat-bekuldese/) kérjük feltölteni WORD (doc) dokumentum formájában. Kérjük a Szerző(ke)t, hogy amennyiben indokolt a szövegben a lényegesnek ítélt szövegrészeket dőlt betűs kiemeléssel hangsúlyozzák, minden más kiemelést (például aláhúzás, félkövér betűtípus) mellőzzenek.

A címrendszer, valamint a szakirodalmi hivatkozások az alábbiakban részletezett formai követelmény-rendszernek megfelelően kerüljön kialakításra.

A szövegben lábjegyzetet csak kivételes esetben alkalmazzanak, végjegyzetet ne használjanak!

A kézirat terjedelme 30–40 ezer karakter lehet szóközökkel. A kéziratot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, 2,5 cm-es margóval, 1-es sorközzel kérjük elkészíteni. Az egyes bekezdéseket tabulátorbehúzással kérjük elválasztani. A cím vagy illusztráció utáni első sort kérjük nem behúzni.

A kéziratban maximálisan 3 fokozatú címrendszer (fejezetcím, elsőrendű alcím, másodrendű alcím) használható, ezek számozását a szerzőnek kell elvégeznie. A Bevezetés értelemszerűen nem kap számozást:

Cím

Szerző(k), Intézmény, E-mail cím

Absztrakt

Kulcsszavak

Bevezetés

  1. Eredmények

1.1. Eredmények

1.1.1. Eredmények

Következtetések

Irodalom

 

Kérjük, fordítsanak figyelmet a helyesírásra és a magyar nyelv szabályainak betartására, a magyar nyelv és a tudományos nyelv választékos használatára.

Szakirodalmi hivatkozások

FONTOS! Az irodalomjegyzékben kizárólag a szövegben hivatkozott forrásmunkák szerepelhetnek, a szövegben hivatkozott forrásoknak pedig kivétel nélkül meg kell jelenniük az irodalomjegyzékben.

A szövegközben történő hivatkozás formája:

A szerző vezetékneve és a megjelenés éve. A szövegkörnyezettől függően: BIEGER (2006) vagy (BIEGER 2006). A név és az évszám közé nem kerül vessző.

Többszerzős hivatkozás esetén a nevek közé nagykötőjel és szóköz kerül: (BUHALIS – LAW 2008). Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, csak az elsőnek a neve szerepeljen: (AUBERT et al. 2015).

Ha az adott szerzőnek ugyanazon évben megjelent több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz a, b, c stb. írandó: (MICHALKÓ 2002a).

Felsorolásszerű hivatkozások esetén az egyes – időrendbe és nem ábécé-sorrendbe rendezett – tételeket vessző választja el: (LENGYEL 2004, PISKÓTI 2006).

Ha valamely szerzőtől szó szerint és nem tartalmilag idézünk, akkor a szöveget idézőjelbe kell tenni és a megjelenés éve után az eredeti forrás oldalszámát is fel kell tüntetni: „……..” (PUCZKÓ – RÁTZ 2006:122).

Irodalomjegyzék

A kézirat végén a felhasznált források jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül fordított időrendben legyen (tehát ugyanazon szerző 2007-ben megjelent tanulmánya megelőzi a 2005-ben megjelentet)!

FONTOS! Az irodalomjegyzékben a kéziratban hivatkozott minden mű bibliográfiai adatának szerepelnie kell, a szövegben pedig hivatkozni kell minden olyan forrásra, amely megjelenik az irodalomjegyzékben.

Kérjük, figyeljenek oda az irodalomjegyzék formázásánál a kettőspontok, a dőlt betűvel történő kiemelések és az egyéb hasonló formai részletek pontos szerkesztésére.

Könyv:

  • MICHALKÓ, G. (2013): Turizmológia – Elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Könyvfejezet:

  • AUBERT, A. – SZABÓ, G. (2007): Desztinációkutatás és földrajzi szemlélet. In: Aubert, A. (szerk.): A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei és eredményei. PTE-TTK FI, Pécs. pp. 56-73.

Folyóirat:

  • BUHALIS, D. – LAW, R. (2008): Progress in information technology and tourism management: 20 years on and 10 years after the Internet – The state of the eTourism research. Tourism Management 29(4). pp. 609-623.

A szerkesztő bizottság kizárólag a fentieknek mindenben megfelelő kéziratokat fogad, az ettől eltérő tanulmányokat korrekcióra visszaküldi.

Az internetes forrásokat külön kérjük feltüntetni, EGYÉB FORRÁSOK címszóval, a hivatkozás pontos (teljes) linkjével és az utolsó letöltés és/vagy oldallátogatás dátumával.

Ábrák, fényképek, táblázatok

A kézirat illusztrálása kívánatos, de természetesen a túlzó illusztrálás nem szerencsés. Érdemes saját fényképfelvétellel vagy saját készítésű ábrával illusztrálni a mondanivalót. A tanulmányhoz tartozó ábrákat, fényképeket és táblázatokat a források pontos megjelölésével, magyar nyelvű aláírásokkal a kéziratba beillesztve kérjük beküldeni! A szövegben feltétlenül szerepeljen rájuk való utalás, hivatkozás (4. ábra), de a hozzávetőleges helyüket is kérjük a kéziratban jelezni.

Az ábrák, fényképek formátuma jpeg legyen, minőségük 300 dpi. Ennél kisebb minőségű ábrákat nem áll módunkban megjelentetni. Az ábrákat fekete fehérben és színesben egyaránt beküldhetők.

Táblázatok

A táblázatokat Word (doc) formátumban, különösebb formázás nélkül várjuk szerzőinktől.